Hírek

A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges - egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. - törvény négy új, a szociális hozzájárulási adóval szemben érvényesíthető kedvezményt vezetett be azon munkáltatók számára, amelyek a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetben levő munkavállalót alkalmaznak. A következőkben ismertetjük, milyen jogcímeken érvényesíthet kedvezményt a foglalkoztató 2013. január 1-jétől.

A foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóval szemben érvényesíthető kedvezményt – 2013. január 1-jétől – a következő jogcímeken igényelheti:

– szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás,
– huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállaló alkalmazása,
– tartósan álláskereső személy foglalkoztatása,
– a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósítását követően történő alkalmazás.

Amennyiben a munkáltató ugyanazon személlyel kapcsolatban többféle kedvezményre is jogosult lenne (például szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazott ötven év feletti személy), akkor a munkáltató választja ki, hogy melyiket veszi igénybe. Ezek ugyanis nem halmozhatók. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a négyféle új adókedvezmény egyikét sem veszi igénybe, mivel például a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt szeretné érvényesíteni. Vagyis ezek az adókedvezmények sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adóval szemben érvényesíthető más kedvezménnyel nem vonhatóak össze. Így ezek a még átmenetileg létező Start Plusz, Start Extra, Start Bónusz, valamint a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együttesen nem érvényesíthetőek.

A kedvezmény igénybevételének közös feltételei

A foglalkoztatásnak munkaviszony keretében kell történnie (adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony). Az nem kizáró feltétel, hogy a kedvezményre jogosító személyt egyidejűleg két munkáltató is foglalkoztatja – például részmunkaidőben – és a kedvezményt a másik foglalkoztató ténylegesen igénybe is veszi.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetében is érvényesíthető tehát a kedvezmény, de ilyenkor annak mértéke arányosan csökken. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb havi százezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Előfordulhat, hogy a dolgozó munkaideje egy adott hónapon belül megváltozik, például napi 8 órás foglalkoztatása napi 6 órás részmunkaidőre változik. Ilyen esetben az adott hónapra vonatkozóan az adókedvezményt a kifizető még a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint érvényesítheti.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából részmunkaidősnek a foglalkoztatás akkor minősül, ha a munkavégzés munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el az adott munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
A kedvezmény kifejezetten a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adóból tartható vissza, mégpedig havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezményként.
A szakképzettséget nem igénylő munkaköröket a FEOR-08 9. főcsoportja tartalmazza.
Bruttó munkabér alatt a foglalkoztatott munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabért kell érteni.

Kedvezmény szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén

Az igénybe vehető részkedvezmény megegyezik a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb havi százezer forint 14,5 százalékával. A munkáltatót ez a részkedvezmény a teljes naptári hónapra akkor is megilleti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesíthető azonban akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben volt foglalkoztatva.

A huszonöt év alatti, illetve az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után járó adókedvezmény

A huszonöt év alatti, illetve az ötvenöt év feletti személy utáni adókedvezmény arra a teljes hónapra is jár a munkaadónak, amelyikben a szóban levő életkor a munkaviszonyban álló munkavállaló a hivatkozott életkorát betölti.
A huszonöt év alatti munkavállalóra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény szempontjából különbséget kell tenni aszerint, hogy az alkalmazott pályakezdőnek minősül-e vagy sem.

Pályakezdő után járó kedvezmény

A kedvezmény szempontból pályakezdőnek azt a személyt tekinthetjük, aki legfeljebb csak 180 napi előzetes munkaviszonnyal rendelkezik. Ezen a társadalombiztosítási szabályok szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyt kell értenünk.
Ez esetben az érvényesíthető részkedvezmény megegyezik a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb százezer forintnak 27 százalékával, amely a munkaviszonyban történő foglalkoztatás első két évében vehető igénybe. Ez tehát azt jelenti, hogy százezer forintos fizetésig az első két évben a munkaadó nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni. Ez a 27 százalékos kedvezmény az egész hónapra megilleti a munkáltatót azon hónapra vonatkozóan is, amelyben a foglalkoztatás második éve véget ér, vagy a két éves időszak még nem telt el, de a munkavállaló betölti a 25. életévét.

Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló rendelkezzen az állami adóhatóság által kiállított és 15 napnál nem régebbi olyan igazolással, amely tanúsítja az előzetesen munkaviszonyban töltött időt (legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony). Az igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak a munkavállaló (vagy szabályszerű meghatalmazottja) kérése adja ki, tehát a munkáltatónak közvetlenül nem. Ezt kötetlen formában írásban lehet előterjeszteni személyesen vagy posta útján, egyébként a lakóhely szerint illetékes adóigazgatási szervnél. Létezik ugyan egy erre a célra rendszeresített iratminta, de ennek használata nem kötelező, legfeljebb célszerű (térítésmentesen beszerezhető a NAV ügyfélszolgálatán). A jogszabály alapján az adóhatóság a kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapíthatja meg, hogy a kérelmező legfeljebb csak 180 napi munkaviszonnyal rendelkezik. A tapasztalatok szerint olyan esetben, ha a kérelem benyújtása napjáig már 180 napot meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik a kérelmező, akkor az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja! Adott esetben tehát körültekintően kell eljárni a kérelem benyújtásának napját illetően. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét, jogviszonyonként. Ezeknek az adatoknak a 2012. december 31-én már fennálló foglalkoztatás esetén kiemelt jelentősége lehet. A munkáltatót ugyanis ez a fajta kedvezmény az után a pályakezdő fiatal után is megilleti, akit már 2012. december 31. napján is alkalmazott és megfelel az előzőekben tárgyalt feltételeknek (előzetes munkaviszonyban töltött idő, életkor). A kedvezmény természetesen ebben az esetben is csak 2013. január 1-jétől jár, a 27 százalékos mértékű kedvezményes kétévi időtartam is ettől az időponttól kezdődik.

Példa:
Egy 24. életévében lévő fiatal munkavállaló már 2012. december 31. napján is munkaviszonyban állt a munkáltatójával. A 25. életévét 2013. január 17-én tölti be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott pecsétes igazolás szerint – amelynek kiadását a dolgozó 2013. január másodikán kérte (előbbi időponttal ez nem is volt lehetséges!) a munkavállaló 2013. január 2. napjáig kevesebb, mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezett. A kiadott igazolást a munkavállaló munkahelyén leadta, a munkaadó ennek alapján igénybe veheti a 27 százalékos – fentiekben tárgyalt – adókedvezményt.
Tegyük fel, hogy ez a pályakezdő fiatal munkavállaló később, például 2013. január 29. napán terjesztette elő kérelmét az illetékes adóhatóságtól. Az adóhatóság ekkor azonban azt állapítja meg, hogy 2013. január 29-ig már a kérelmező több mint 180 (ez akár lehet 181 nap is) előzetes munkaviszonnyal rendelkezik, akkor az igazolás kiadását határozattal megtagadja. A határozat indokolási része a foglalkoztató vagy foglalkoztatók felsorolás mellett tartalmazza az adott munkáltatónál biztosításban töltött napok számát is. Az adóhatóság a határozat indokolásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A munkáltató a hozzá leadott igazolásból könnyen meg tudja állapítani, hogy 2013. január 1. napján a dolgozójának 180 napnál több vagy kevesebb munkaviszonyban töltött napja volt-e. Ha nem, akkor igénybe veheti a kedvezményt, természetesen csak január hónapra vonatkozóan, mert ebben a hónapban a dolgozó betölti a 25. életévét.
Megemlítjük végül, hogy abban az esetben, ha valaki a 25. életéve betöltésének hónapját követően terjeszti elő kérelmét – az életkori korlátra hivatkozással – az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Ilyenkor ez a fajta kedvezmény igénybevételére jogszerűen nem kerülhet sor!

A pályakezdőnek már nem minősülő munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény

A 180 napnál rövidebb előzetes munkaviszonynak meg nem felelő, de huszonöt év alatti munkavállaló esetén a részkedvezmény megegyezik munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb havi 100 000 forint 14,5 százalékával. Ennek az adókedvezménynek időbeli korlátja csak a 25. életév betöltése. Tehát ez addig a hónapig vehető igénybe, amelyben a munkavállaló eléri a 25. életévét.

Az ötvenöt év feletti munkavállaló estén járó adókedvezmény

Ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény megegyezik a dolgozó bruttó munkabérének, de legfeljebb havi százezer forint 14,5 százalékával. Előfordulhat, hogy a munkavállaló már nyugdíjban vagy valamilyen más ellátásban (például korhatár előtti ellátásban) részesül. Ez a munkáltató által igénybe vehető kedvezményt semmiben nem érinti (a dolgozónak kell figyelemmel lennie a saját ellátására vonatkozó kereseti korlátokra, persze más szempontból a munkáltatónak is, hiszen az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban fel kell tüntetni a nyugdíjas és egyéb ellátottsági státuszt). A kedvezmény abban az esetben is jár, ha a munkaviszony már 2012. december 31. napján is fennállt. Nyugdíjas személyek esetén gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás, ezért felhívjuk a figyelmet az arányosításra. Adott munkahelyen adott munkakörben a munkavállalók heti 40 órában tevékenykednek. Ha az 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatására csak részmunkaidőben, például heti 20 órában kerül sor, akkor a kedvezmény maximum 100 000 x (20 : 40 =) 50 000 forint összegig vehető igénybe (persze akkor, ha ez a részmunkaidős munkabér eléri a 100 000 forintot.

Dr. Futó Gábor tb-szakértő

Elérhetőség

Gyorslinkek

Hírek

A munkavállalók utáni adókedvezményekről

Tájékoztató − Május végéig igényelhető a minimálbér−támogatás